Céklalé kontra A finnyás
Nagyon sok szó esik mostanában a cékla jótékony hatásairól és a belőle készült céklalé gazdag ízvilágáról. De minek köszönheti ez a gyökérzöldség hirtelen jött népszerűségét? Bevallom, én nem rajongok az ízéért, ezért nagyon nehéz volt beleilleszteni az étrendbe. A címben azért is zöldségléként utalok rá, mert ez hoztam meg nálunk az áttörést. Korábban csak savanyúságként fordult meg az asztalon hébe-hóba, akkor is inkább a család többi tagja fogyasztotta. Én nagyritkán. De, ha nekem sikerült megoldást találnom arra, hogy békét kössünk és heti rendszerességgel fogyasszuk, akkor bizony bárkinek fog. Kevés nálam finnyásabb, felnőtt ember él a világon. Az étkezések nagyrészét válogatással töltöm, emiatt én akkor kezdek neki a falatozásnak, amikor körülöttem már mindenki végzett. Ráadásul abszolút előnybe részesítem az édesanyám konyhájában megismert ízeket és ennek bizony a cékla nem volt szerves része. Honnan jött akkor ez a pálfordulás? Szakadatlan küzdelmem a vashiánnyal oda vezetett, hogy mindent bevetek, amit lehet, csak vastablettákat ne kelljen szednem. Természetesen bizonyos napokon muszáj vagyok, de jobb szeretem természetes módon segíteni a szervezetemet. A céklalé pedig egy szükséges rossz ebben. Mielőtt rátérnék ennek miértjére ejtenék pár szót magáról a gyökérzöldségről. Tudom, nem mindenki érdekel a cékla történelme (akit nem, az nyugodtan ugorjon a harmadik alcímre), de szerintem érdekes látni, honnan és hogyan alakultak körülöttünk a dolgot. Akkor is, ha mezei élelmiszerekről van szó. Még senkinek sem ártott az, ha ismerte maga körül a dolgokat.
Mi a céklalé?
A céklalé a cékla leve. Nem gondoltátok volna, mi? A cékla levét azonban nem lehet csak úgy kifacsarni, mint egy narancsét, az ugyanis egy kemény gyökérzöldség, amelyet vörös répának is neveznek és nagyon népszerű salátanövény. Már nagyon régen, i.e. 3000-ben is ismerték ezt a Földközi -tenger környékén őshonos növényt, de Magyarországon csak a 17. század során terjedt el, köszönhetően Lippai János, egyetemi oktatónak. Lippai 1664-ben írta meg második, a pozsonyi érseki kert növényeivel foglalkozó kötetét, ami a Veteményes kertre koncentrált. Mindent leírt a növényekkel kapcsolatban: a kerti munkákat, rendeléseket, bánásmódokat, a növények sajátosságait. Egy rendkívül részletgazdag és alapos tanulmány került ki a kezei közül, amely hozzájárult a cékla hazai hírnevéhez. És, hogy jön ide a lé? Köztudottan a levében van a legtöbb vitamin. Minden más rost, ami persze ugyanolyan fontos, de mi most nem arra koncentrálunk. A céklalé többféleképpen is készíthető, de mind ugyanúgy kezdődik: szükség lesz egy gyümölcscentrifugára vagy turmixra, ahova beledobáljuk a feldarabolt céklagumót. Az így készült pépet leszűrhetjük, vagy hígíthatjuk is vízzel, esetleg más zöldség-, gyümölcslével. Ez attól függ, mennyire szeretjük rostosan az italunkat. Én speciel a céklalét csak szűrten szeretem, amihez nagy segítségemre van egy sűrű szálhúzású szűrő és egy fakanál. Aki pedig megspórolná magának ezt a macerát, készen is veheti. Néha én is azt teszem, de olyankor ügyelek az ital származási helyére és jó pár hosszú percet töltök azzal, hogy a zöldséglé összetevőlistáját is tanulmányozzam. Ezt a körülöttem nyüzsgő, sietős vásárlótársaim nem szokták díjazni. Lényeg, ami lényeg, fontosnak tartom, hogy tudatos vásárló legyek és mindenkit erre buzdítok.
Mitől olyan jó tápanyagforrás a céklalé?
A céklalé kiváló kálium-, kalcium-, vas-, szilícium- és magnéziumforrás, de tartalmaz rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint is. Ezen kívül tartalmaz folsavat is, ami jól hat a hormonokra. A rengeteg kálium jót tesz a testnek, főként az izomzatnak. Már a színe is utal rá, hogy ez a zöldség rendkívül erős vérképző hatású, a benne található nyomelemeket a testünk a vörösvérsejtek regenerálódására és képződésére tudja fordítani. Ez az a hatás, ami miatt a mi konyhánkba is belopta magát. Mindezeken felül a vérnyomás beállításában is segít a benne található káliumnak köszönhetően.
Hogyan lettem a céklalé szerelmese?
A céklalének igen jellegzetes az íze. Ha savanyúságként fogyasztja az ember, akkor az ecetnek köszönhetően ellensúlyozva van az édes beütése, de amikor csak maga a zöldséggumó áll a dolgok középpontjába, akkor nehéz megtalálni a helyes irányt. Egyszer, ismétlem egyszer sikerült tisztán meginnom, de akkor is egy levegővel. Azóta számos lehetőséget kipróbáltam és a legsikeresebbnek az almalével hígított célklalé lett. 2:8 arányban az almalé javára. Viszont a cékla annyira koncentráltan tartalmazza a tápanyagokat, hogy még így is érezhető az életminőségi javulás. Jobban érzem magam, mióta rendszeresen fogyasztom. Aki nem szereti az almát, nyugodtan próbálkozzon más zöldség- vagy gyümölcslével. Nem fogja csökkenteni a cékla jótékony hatását, maximum fokozni, hiszen minden zöldég és gyümölcs fontos tápanyagforrás. Az alma mellé, ha tovább szeretnénk savanyítani pár csepp citromlé is adható.