Mi pontosan a födém utólagos szigetelése?
A födém utólagos szigetelése az épületek hőszigetelésének fontos része a homlokzati és a talapzati szigetelés mellett. A lapostetők, padlásterek, ipari épületek, raktárak esetében is nagyon fontos a megléte, hogy ne távozzon a benti hőmérséklet, illetve ne jöjjön be a kinti. Lényegében, ha nincs meg födém utólagos szigetelése, akkor a homlokzati vagy talapzati szinte felesleges, nem sokat ér, és ugyanez igaz fordítva is. Ahhoz, hogy egy ház, épület tökéletesen legyen szigetelve, mindhárom formátumra szükség van.
A födém utólagos szigetelése a tetőn át történő hőveszteséget csökkenti leghatékonyabban, így különösen télen előnyös. A felső emeletek szintjén tomboló fagyos szél kihúzza a meleget a lakásokból, emeleti szobákból, de a hó és jég okozta problémák sem ritkák. A beszivárgó és megfagyó víz tágítja a repedéseket, rongálja a tetőt, beázásokat okozhat. A födém utólagos szigetelése így nem csak a hőt tartja bent, de a tető élettartamát is növeli, védi az időjárástól. Nyáron pedig a felforrósodó tető a hőkisugárzását veszíti el általa, így kellemesebb idő lesz bent.
A padlás a födém utólagos szigetelése után
Mielőtt belekezdünk a födém utólagos szigetelése elvégzésébe, fontos tudnunk, hogy mire szeretnénk használni a padlásteret: lakhatóvá akarjuk tenni, vagy csak tárolásra tervezzük, és minek a tárolására? Ha nem szeretnénk beépíteni, akkor bőven elég a tető alatti födém utólagos szigetelése, de mindenképpen el kell helyezni párazáró fóliát a szigetelés alá, és páraáteresztő fóliát a szigetelés fölé, a nedvesség elleni védelem miatt. Ha viszont lakható résszé alakítanánk, akkor rendes szigetelésben kell gondolkodni.
Szempont lehet a vastagság, a teherbíró képesség és az esztétika is. Ha a padlásteret beépítjük, akkor például a purhabos szigetelés nem megoldás, hiszen egyenletlen a felülete, nem vakolható. Ha pedig járhatónak kell lenni a födémnek, akkor lépésálló anyag kell, vagy kialakíthatunk szervízutakat, emelt padlózatot.
Emellett a ferde tetők szigetelése nem könnyű feladat, ugyanis a szarufákat is szigetelni kell. A fa hőelvezetése más, mint a szigetelőanyagoké, így hőhidak keletkezhetnek, emiatt fontos, hogy a teljes födém utólagos szigetelése kiterjedjen a szarufákra is. Ez történhet belülről vagy kívülről, előbbi esetén sok helyet elvesz a térből, utóbbinál viszont figyelni kell, hogy a födém utólagos szigetelése a lécezés és a cserepek súlya mellett a környezeti erőknek is ellenálljon.
Anyagok a födém utólagos szigetelésekor
Födém utólagos szigetelésekor használható polisztirol, grafitos polisztirol, extrudált polisztirol is, de a szálas szigetelőanyagok, mint a kőzet- vagy üveggyapot gyakoribbak, hatékonyabbak. A polisztirol és a grafitos polisztirol kevésbé áll ellen a nedvességnek, így tetőn nem a legelőnyösebb választás, a penész és a páralecsapódás miatt. A szálas szigetelőanyagok a födém utólagos szigetelése alkalmával a lehető legjobb anyagok, idő- és nedvességállók is. Bármelyiket választjuk, minimum tíz centis vastagságban kell gondolkodnunk, de ha ennél vastagabbat szeretnénk, akkor két réteget átlapolással elhelyezve még hatékonyabbá válik a födém utólagos szigetelése, az illesztéseknél esetlegesen kialakuló hőhidak meggátolása miatt.
A fújható szigetelés, például a purhab szintén jó a födém utólagos szigetelése esetén. Nem vakolható, egyenetlen felületet képez, így ha lakhatóvá akarjuk tenni a padlásteret, nem jó választás. Azonban ha sok a kiugró felület, tereptárgy, például kémény, akkor kitűnő, hiszen a táblás szigetelőanyagokat sokat kéne szabdalni.
Szarufák között használhatunk táblás szigetelőanyagokat, de a fújható kényelmesebb. Alattuk a táblás, főleg a gyapotszálas a legmegfelelőbb. Lapostetőknél szintén a kőzetgyapot a leginkább ajánlott, de sok társasháznál a költségek miatt polisztirolt használnak a födém utólagos szigetelésekor. Ez sem probléma, ha megfelelően van kivitelezve, ellenkező esetben több lesz vele a probléma, mint amennyit segít. Minden szigetelésnél fontos a pára elleni védelem, vagyis hogy a szigetelésbe se kívülről se belülről ne juthasson nedvesség, de eközben a belső térből ki tudjuk juttatni a párát, ezáltal megelőzve a lecsapódást, penészedést.
Miért jelentős a födém utólagos szigetelése?
A födém utólagos szigetelése, akár magastetők, akár lapostetők esetében, az ingatlan belső hőmérsékletének állandó megfelelő szinten tartását segíti elő. Télen a hőveszteséget csökkenti, nyáron megakadályozza a túlzott felmelegedést, segíti az energiatakarékosságot, lejjebb viszi a fűtési költségeket, valamint a légkondizásét is, és csökkenti a karbonlábnyomot.
A tetők az ingatlanok burkolatának jelentős részét teszik ki, ezáltal különösen fontos a szigetelésük. A födém utólagos szigetelése és homlokzati szigetelés együttesen akár 70%-al növelik az épület energiahatékonyságát, viszont egy szigeteletlen vagy nem megfelelően szigetelt tető a hőveszteség 25%-át adja. Nyáron pedig a tetőt éri a leginkább a Nap, és egy felforrósodott, födém utólagos szigetelése hiányában a tető nagyban hozzájárul a beltéri hőség kialakulásához.
Emellett a födém utólagos szigetelése egy családi házban térnyerési előnyökkel is jár: az eddigi ingadozó hőmérséklet megszűnésével a kihasználatlan padlásterek is lakótérré válhatnak. Ugyanúgy állandó lesz a hőmérséklet, mint a lenti szobákban, hiszen a födém utólagos szigetelése megakadályozza a fagyos vagy forró levegő beáramlását és megülését télen, illetve nyáron.